You are currently viewing Mi történik, ha elzárják a TAO- és EKHO-csapokat?
Edzés Vasas Fc 2013

Mi történik, ha elzárják a TAO- és EKHO-csapokat?

  • Post last modified:2026.10.08.
  • Reading time:20 perc olvasás
A magyar labdarúgás az elmúlt másfél évtizedben egy egészen különleges, mesterségesen védett gazdasági buborékban élt. A TAO-rendszer milliárdokat pumpált az infrastruktúrába, míg a sportolók 500 millió forintos EKHO-kerete lehetővé tette, hogy a sztárjátékosok minimális adózás mellett keressenek európai szintű összegeket.
De mi történne, ha ez a buborék egyik napról a másikra kipukkadna? Mi lenne, ha a magyar kluboknak pontosan ugyanúgy kellene adózniuk és megélniük a piacról, mint bármelyik hazai kisvállalkozásnak?
Eddig egy klubnak nem okozott gondot havi 5-10 millió forintos nettó fizetést adni egy légiósnak, hiszen az EKHO miatt alig volt rajta adóteher. Ha minden kedvezmény megszűnik, a klubok válaszút elé kerülnek: vagy közel a duplájára emelik a bruttó költésüket, hogy a játékos megkapja a nettóját, vagy drasztikusan megvágják a fizetéseket. Az eredmény? A drága külföldi játékosok másnap összepakolnak és elhagyják az NB I-et.
2. Kongó stadionok, üres kasszák
A TAO-pénzek eltűnése azonnali, 50-70%-os bevételkiesést jelentene a klubok többségénél. Nemcsak a játékosok bérére nem maradna pénz, de a modern, fűtött gyepszőnyeggel és óriási világítással felszerelt stadionok rezsijét sem tudnák kitermelni a klubok a párezer forintos jegyárakból. A monstrumok fenntarthatatlanná válnának.
3. A szülők zsebére megy a játék
Bár a TAO-t sokan a felnőtt csapatok luxusával azonosítják, a legnagyobbat az utánpótlás kapná. Külső támogatás híján a kis vidéki klubok nem tudnák fizetni az edzőket és a buszköltséget a meccsekre. A megoldás? Havi több tízezer forintos tagdíjak a szülőknek. Ezzel a foci újra a jómódúak privilégiuma lenne, a szegényebb tehetségek pedig elvesznének a rendszerben.
4. A horvát út: Menekülés a valóságba
Vajon a teljes megsemmisülést jelentené ez? Rövid távon igen, de hosszú távon elhozhatná a várva várt megtisztulást. Kedvezmények nélkül a magyar focinak át kellene állnia a horvát vagy szerb mintára:
    • Nincs pénz külföldire -> saját nevelésű fiatalok fognak játszani.
    • Nincs állami milliárd -> a kluboknak muszáj lesz tehetségeket eladniuk külföldre a túlélésért.
    • Nincs adótrükk -> valódi, piaci alapon működő szponzorokat kell meggyőzni az értékteremtésről.

 A kedvezmények teljes eltörlése egy fájdalmas, sokkszerű terápia lenne. A magyar foci hirtelen sokkal szegényebb és szerényebb lenne, de végre kénytelen lenne a saját lábára állni.
Összességében, ha a TAO-rendszert és az EKHO-kedvezményt is teljesen eltörölnék a magyar labdarúgásban, a klubok egy pénzügyi satuba kerülnének. A bevételeik drasztikusan bezuhannának, miközben a kiadásaik (adóterheik) az egekbe szöknének.
Nézzük meg egy scannable táblázat segítségével, hogy a két rendszer együttes megvonása hogyan nullázná le a jelenlegi működési modellt:

Terület Jelenlegi állapot (Támogatott modell) Új állapot (Minden kedvezmény nélkül) Hatás a klubok büdzséjére
Klubbevételek A TAO-pénzek milliárdokat biztosítanak a működésre, infrastruktúrára és utánpótlásra. 0 Ft TAO. Csak valós piaci szponzorok, jegybevételek és játékoseladások maradnak. 50–70%-os azonnali bevételkiesés, ami a legtöbb élvonalbeli klubot a csőd szélére sodorná.
Játékosköltségek Az EKHO miatt évi 500 millió Ft-ig mindössze 15% adót fizetnek a sztárok után. Normál adózás (33,5% feletti elvonás magánszemélyként, plusz a klub szocho terhei). Megtriplázódó adóteher a bruttó bérnél. Egy nettó 100 milliós fizetés megtartása közel kétszer annyiba kerülne a klubnak.
Infrastruktúra A stadionok és edzőközpontok fenntartását részben TAO-ból és állami forrásból fedezik. Minden rezsit, pályakarbantartást és működési költséget saját zsebből kell kifizetni. Fenntarthatatlan monstrumok: A klubok nem tudnák kitermelni a stadionok rezsijét, létesítmények zárhatnak be.
Utánpótlás A gyermekcsapatok felszerelése és edzői szinte teljes egészében TAO-ból finanszírozottak. A TAO megszűnésével nincs külső forrás a fiatalok versenyeztetésére. Hatalmas tagdíj-növekedés: A költségeket át kellene hárítani a szülőkre, ami drasztikusan szűkítené a bázist.

Mi lenne a végeredmény?
Rövid távon ez a kettős csapás azonnali és drasztikus színvonalesést okozna az NB I-ben és NB II-ben. A klubok kénytelenek lennének elengedni a drága külföldi légiósokat, mert sem kifizetni, sem megadózni nem tudnák őket.
Hosszú távon a magyar futball kénytelen lenne átállni a horvát vagy szerb mintára: a túlélés érdekében kizárólag a saját akadémiákból kikerülő fiatal tehetségeket játszatnák, és a klubok fő bevételi forrásává a játékosok külföldre történő értékesítése (exportja) válna. A magyar foci sokkal „szegényebb”, de teljesen piaci alapú és önfenntartó lenne.
Ha gondolja, kiszámolhatjuk egy konkrét példán (pl. egy havi bruttó 10 milliós fizetésen) keresztül, pontosan hány millió forintot veszítene a klub és a játékos, ha megszűnnek a kedvezmények. Szeretné látni a pontos matematikai levezetést?