Itt az idő a váltásra – A magyar futballklub-modell váltása sürgető.
Az elmúlt évek világosan megmutatták: a jelenlegi magyar klubmodell nem működik. Fehérvár, Vasas, Honvéd – három tradicionális, jelentős költségvetéssel működő klub, amelyek mégis sportszakmai kudarcot vallottak.
Mi történt velük? Nem volt elég pénz? Ellenkezőleg. Voltak évek, amikor szinte korlátlan forrás állt rendelkezésre – mégsem épült fenntartható klubstruktúra. Mert a futballban nem a pénz a legfontosabb, hanem az, hogy mire fordítjuk azt.
A pénzt be kell fektetni – nem elkölteni
A MOL jelenléte a Videotonnál ideiglenesen biztonságot adott. De amikor megszűnt a támogatás, összeomlott az építmény. Ez rávilágít a legfontosabb tanulságra:
nem akkor kell stratégiát váltani, amikor elfogy a pénz, hanem amikor még van.
A klubok többsége nem befektet, csak költ. Ez hosszú távon fenntarthatatlan. A költségvetésből:
-
utánpótlást kell építeni,
-
potenciált kell fejleszteni,
-
játékost kell eladni,
-
és rendszert kell teremteni.
Az ifjúsági és felnőtt futball közötti szakadék: hivatkozás vagy kihívás?
Sokan mondják: „A fiatalok nem állnak még készen.” Ez részben igaz. De az is igaz, hogy a legtöbben nem is kapják meg az esélyt, hogy készen álljanak. Ha nincs játékperc, nincs fejlődés.
A nemzetközi trendek (Benfica, Ajax, Salzburg, Genk) azt mutatják: ha egy tehetséges játékos 18–19 évesen stabilan játszik, akkor 20–21 éves korára már piacképes.
Ezért a magyar kluboknak időt és bizalmat kell adniuk a fiataloknak, még akkor is, ha a beépítés eleinte nehéz. Mert egy év fejlődés csodákat tehet, sportban és üzletben egyaránt.
A külföldi játékosok problémája: nem hozzáadnak, hanem elfednek
A mai NB1 mezőnye túlságosan légiós-függő, ráadásul nem a minőségi érkezők dominálnak. Ezt bizonyítja az is, hogy egy 38 éves Böde Dániel kiegészítő emberként is gólkirály tudott lenni. Ez nem Böde érdeme ellen szól – hanem a mezőny általános színvonaláról árulkodik.
Ha a magyar klubmodell jól működne, elképzelhetetlen lenne, hogy egy visszavonuláshoz közel álló játékos ennyire domináljon.
Hirtelen szabályváltoztatás ≠ rendszerépítés
A mostani változtatási próbálkozások – például az MLSZ által erőltetett gyors fiatalszabály – látszatintézkedések.
A fiatalok beépítését nem lehet 48 órás határidőkkel és kvótákkal elrendelni.
Ha a klub nem így működött eddig, akkor az erőltetett modell gazdaságilag is veszélyes lehet:
-
Sérülhet az eredményesség,
-
Nő a piaci kockázat,
-
Romlik a csapat kohéziója.
Ez nem azt jelenti, hogy ne kelljen változtatni – épp ellenkezőleg. De a változást fel kell építeni.
Mi kell egy valódi váltáshoz?
-
Koncepcióváltás: A jelenlegi „pénz van, megoldjuk” szemlélet helyett stratégiai gondolkodás.
-
Klubmodell-újraépítés: Minden klub határozza meg, mit jelent számára siker 3 év távlatában.
-
Üzleti szemlélet: Olyan emberekre van szükség, akik értik, mit jelent a „nyereség” – sportban és gazdaságban is.
-
Nemzetközi példák elemzése: Tanulni kell a Dinamo Zagreb, Salzburg, vagy Genk modelljéből. Meg kell vizsgálni:
-
Milyen állami támogatásokkal dolgoznak?
-
Hogyan költik el a bevételeiket?
-
Mekkora arányban játszanak saját nevelések?
-
Zárás: nem csak a pénzen múlik – hanem a rendszeren
A TAO rengeteget segített – de egyben el is torzította a működést. A klubok nagy része ma nem működne nélküle, de piacgazdaságként nem életképesek. Ez nem a pénz mennyiségén, hanem a menedzsmentek hozzáállásán múlik.
Ma a legtöbb magyar klub nem tudna önállóan fennmaradni a piacon. Ez nemcsak pénzügyi, hanem szakmai kérdés is.
Amit most kell megtenni:
-
Minden klub vezetése kérdezze meg magától:
„Tudunk-e saját erőből, logikusan és hosszú távon működni, vagy csak amíg jön a pénz?” -
Akinek nincs koncepciója, ne csak a szabályra hivatkozzon.
Kezdje el felépíteni. Mert máskülönben: ha elfogy a pénz, elfogy a klub is.
Mindkét verzió tartalmazhatja:
-
Magyar és nemzetközi példákat (pl. Dinamo Zagreb, RB Salzburg, Genk)
-
Időtervet (pl. 3‑éves stratégiai terv), mely segíti a kluboknak a lépések megtervezését
-
Pénzügyi vetületeket, ROI‑példákat (ha a szükséges adatok rendelkezésre állnak)
-
Képzési és integrációs modulokat fiatal játékosok számára
1. Dinamo Zagreb Magyarországtól 350 km re található
-
Utánpótlásközpontúság: Az egyik legismertebb akadémia Európában, fiatal tehetségek felkutatása és fejlesztése.
-
Játékoseladás: Tudatos játékosfejlesztés és értékesítés, nemzetközi piacra való kihelyezés (pl. Luka Modric korábbi útja).
-
Állami támogatás és üzleti modell: Állami támogatás mellett stabil, hosszú távú stratégia.
-
3‑5 éves terv: Folyamatos fejlődés és piacképes játékosok kinevelése.
2. RB Salzburg
-
Piaci modell: „Red Bull rendszer” – központi irányítás, erős anyacég támogatásával.
-
Fiatalok beépítése: Fiatal tehetségek fiatalon történő első csapatba emelése, majd továbbértékesítés.
-
Nemzetközi hálózat: Több országban futballklub (pl. Leipzig), egységes képzési koncepció.
-
Pénzügyi fenntarthatóság: A játékoseladásból származó bevételek finanszírozzák a működést.
3. Genk
-
Akadémia és scouting: Kiemelkedő utánpótlás és profi játékoskeresési rendszer.
-
Értékesítési stratégia: Fiatal játékosok eladása a nagyobb európai ligákba (pl. Kevin De Bruyne).
-
Integrált fejlődés: Egészséges egyensúly a saját neveltek és szerződtetettek között.
-
Fenntartható működés: Fókusz a hosszú távú eredmények és anyagi stabilitás elérésén.
Magyarország és Zágráb – Miért sikerült nekik, nekünk meg miért nem?
Zágrábban, a Dinamo Zagreb példáján keresztül láthatjuk, hogy egy közép-európai városban, hasonló gazdasági környezetben hogyan lehet hosszú távú, fenntartható futballmodellt építeni.
Mi a különbség?
-
Koncepció és stratégia
-
Zágrábban már évtizedek óta működik egy következetes utánpótlás-képzési rendszer, amely a klub tudatos játékosfejlesztésére és -értékesítésére épül.
-
Budapesten vagy más magyar nagyvárosban viszont jellemzőbb a rövid távú eredménycentrikusság, a „gyors siker” keresése, kevésbé fókuszálnak az utánpótlásra és a hosszú távú klubépítésre.
-
-
Vállalkozói szemlélet és menedzsment
-
Dinamo Zagreb vezetése profi üzleti szemlélettel működik, jól értik a piaci lehetőségeket és a fenntartható növekedés feltételeit.
-
Magyar klubok vezetése sokszor nem rendelkezik ehhez hasonló pénzügyi, stratégiai tudással vagy hosszú távú tervezési kultúrával.
-
-
Állami és pénzügyi támogatás rendszere
-
Zágrábban a támogatások és finanszírozás átláthatóbb, tervezhetőbb, és nem csak egyetlen erős támogatóra épül.
-
Magyarországon sok klub túlzottan egyetlen szponzorra vagy támogatóra támaszkodik, ami hosszú távon kockázatos és instabil.
-
-
Kulturális különbségek és közösségi támogatás
-
Dinamo Zagreb nem csak klub, hanem közösségi identitás, nemzeti büszkeség – ezt a kultúrát a helyiek nagyon erősen támogatják.
-
Magyarországon a klubkultúra kevésbé integrált a helyi közösségbe, és ez a lojalitás, támogatói bázis is gyengébb.
-
Összegzés
Zágrábban tehát létezik egy jól működő modell, amit másolni kell, de a kulcs nem csak a külső tényezőkben van, hanem abban, hogy
mi itthon hajlandóak vagyunk-e végre stratégiát váltani, professzionálisabbá és fenntarthatóbbá tenni a klubok működését?
